Néhány hétköznapi életben előforduló szakkifejezés, amely hasznos lehet ékszer vásárláskor:

- Fajsúly: fajsúlyon valamely anyag súlyát értjük azonos térfogatú víz súlyához viszonyítva. (Sűrűségnek is mondják.)  Egy 3 fajsúlyú drágakő tehát 3-szor nehezebb az azonos térfogatú víznél.  - Kettős törés: minden drágakőnél – az opál, az üvegek, és a szabályos rendszerbe tartozók kivételével – a fénysugár a kristályba való belépésekor megtörik, és egyidejűleg két fénysugárra bomlik. - Luminesszencia: az anyagokon sugárzás hatására bekövetkező fényjelenségeket luminesszenciának nevezzük. Luminesszencia idézhető elő radioaktív sugárzás, egyéb elektromágneses sugárzás (pl. uv lámpa), fizikai vagy kémiai kezelés segítségével. A drágakövek vizsgálatához a kvarc lámpával könnyen előállítható ultraibolya besugárzás okozta luminesszencia jelenségnek két változatával találkoztatunk: fluoreszkálás (egyidejű sugárzás), foszforeszkálás (utósugárzás).

Bizonyos anyagok fényt bocsájtanak ki magukból az ultraibolya sugárzás hatására, míg más anyagok érzéketlennek mutatkoznak.
A valódi smaragd például nem reagál az ultraibolya sugarakra míg a szintetikus kövek élénk piros színt mutatnak.

- Briliáns: csiszolási forma, melyet speciálisan gyémántra fejlesztettek ki (de nemcsak gyémánt lehet briliáns csiszolású!). Lényege: legalább 56 fazetta (lapocska) van csiszolva a drágakőre + egy nagyobb sík az un. tábla. Ez a csiszolási forma nagyban emeli a drágakövek fényét.

- Carat: a drágakő-kereskedelemnek az ókortól fogva használt súlyegysége. 1907-től Európában és Amerikában bevezetik a Metrikus karátot (mtc) ami 0,2 g, melyet mind a mai napig használnak drágakövek tömegének meghatározására.

- Cirkónia: olyan szintetikus ékkő, melyet leggyakrabban briliáns formára csiszolnak. Szép, magas fényű, de idővel veszít ragyogásából, ellentétben a valódi kövekkel. Vigyázat könnyen összetéveszthető a gyémánttal és a cirkónnal!

- Egyedi ékszer: egyedi tervezésű, kézi munkával készült (kovácsolás, reszelés, fűrészelés, foglalás, vésés, cizellálás, stb.) ékszer, melyből egyetlen darab készül

- Fehér arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig palládium.

- Fémjel: olyan hivatalos jelzés, amelyet a nemesfémből készült tárgyakba üt a Magyar Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet. Tanúsítja a tárgy finomságát.

- Gravírozás: tárgyak felületét díszítő eljárás, mely pantográf marógéppel történik, csak sík felületeknél tudják alkalmazni, a gravírozott vonal mélysége nem éri el a kézzel vésett ábra tartósságát.

- Gyöngy: a gyöngyök kagylók, ritkábban csigák termékei. Gyöngyházból, mely nagyrészt szénsavas mészkő és szerves szaruanyagból (konkin) állnak, mely ragasztószerűen köti össze a koncentrikusan elhelyezkedő mikrokristályokat. A gyöngyök rendkívül kis keménységűek, mégis szilárdságuk nagy: nehezen törhetők össze. Vigyázat a gyöngyök nagyon érzékenyek mindenféle savas és lúgos kémiai vegyszerekre (mosogatószer, szappan, parfüm, tusfürdő, erős napsugárzás, verejték), és ezek visszafordíthatatlan roncsolást eredményezhetnek. Gyöngyös ékszereinket amikor nem viseljük tarthatjuk vízben is, hiszen a gyöngy 3-4%-a víz, ezzel elkerülhetjük a gyöngy kiszáradását.

- Karát: aranytárgyak finomságának meghatározására használt tömeg mértékegység. Magyarországon használt finomságok 22 karát: finomsága 916 ezrelék, 18 karát: finomsága 750 ezrelék,14 karát: finomsága 585 ezrelék, 9 karát: finomsága 375 ezrelék,(Tehát 1 karát 41,66666 ezrelék). A karát kifejezés megmutatja, hogy az adott nemesfém-ötvözet, amelyből az ékszertárgy készült, milyen mennyiségben tartalmaz színaranyat. Például a 14 karátos ékszer tömegének 585 ezreléke színarany, a fennmaradó 415 ezrelék különböző arányú ötvöző anyagokból (pl. ezüst, réz) tevődik össze.

- Műtermék: olyan ékkő, melynek nincs a természetben megtalálható megfelelője, ámde kiemelkedő optikai tulajdonságai folytán, a drágakövek utánzatai közé soroljuk.. Pl: fabulit, yag, galliant, dzsevalit.

- Nemesfémek: arany ezüst platina. Közös jellemzőjük, hogy az oxigénnel nem lépnek reakcióba.

- Névjel: a tárgy készítőjének emblémája, leggyakrabban monogramja. Tanúsítja, hogy ki készítette az ékszert.

- Öntvény: sorozatgyártással készült nemesfém tömegáru.

- Ötvözet: az ékszertárgyak általában nem színaranyból, vagy színezüstből készülnek, hanem ezen anyagok tulajdonságait különböző fémek hozzáadásával-ún. ötvözőkkel-javítják. Az így kialakuló több fém összeolvasztásából kialakult „új anyag” az ötvözet. Így pl. megváltoztatható az ötvözet színe, kopásállósága, formálhatósága, stb.

- Ötvöző: olyan adalék anyagok, fémek, melyeket az alapfémhez kevernek, az ötvözet tulajdonságainak megváltoztatására.

- Ródium: leggyakrabban nemesfémek felületének bevonására használt platinafém. Keménysége és magas fénye miatt kedvelt. Vigyázat nem csak nemesfémeknél használják!

- Sárga arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig vörösréz és ezüst 1:1 arányú elegye.

- Sterling ezüst: olyan ezüstötvözet, melynek 925 ezreléke színezüst, az ötvöző pedig vörösréz.

- Szintetikus kő: olyan, ún. cseppolvasztással készült drágakő, melynek van a természetben valódi megfelelője. Pl a valódi rubint bányásszák, míg a szintetikus rubint mesterséges úton hozzák létre, így jóval olcsóbb, ám tulajdonságai szinte megszólalásig megegyeznek a valódiéval. A cseppolvasztásos eljárást A.V.Verneuil fejlesztette ki.

- Tekla: gyöngy utánzat, mely megtévesztésig hasonlít az eredetire, csak szakértő tudja megállapítani, hogy nem valódi gyöngyről van szó. Ára alacsony mégis tetszetős.

- Üreges áru: precíz technológiával készült, mutatós ékszer, ami azonban nagyon sérülékeny, viszont olcsó. Gyakran megfigyelhető pl: a géppel készült láncoknál, karkötőknél a tipikus és javíthatatlan horpadás, mely az üreges ékszerek jellemzője.

- Vésés: ékszertárgyak különböző ábrákkal vagy feliratokkal való díszítése kézi vésővel.

- Vörös arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig vörösréz.

- Zöld arany: olyan ötvözet, ahol az arany az alapfém, az ötvöző pedig színezüst.